Már régóta ki szerettem volna próbálni, hogy milyen lenne a meghívóimat tortában megjeleníteni. Szomszédasszony megkért, hogy az általa megsütött, burkolt tortára fessek egy kis népmesés motívumot. Kaptam az alkalmon.
Annyi nehézség volt, hogy sajnos a burkolása nem sikerült valami szépre ezért két órát a hibák kijavításával kellett eltöltenem. Az éleknél vágva volt a marcipán burkolat ezért oda muszáj volt egy kis takarást tennem. Sokkal szebb lett volna nélküle de ezt már csak így tudtam megoldani, illetve hiába vittem át a simítómat már nem sokra mentem vele mert a burkolás már kicsit meg volt dermedve így nem sikerült a hepe-hupákat eligazítanom. Azért ha egy tortát az elejétől a végéig egy ember készít sokkal egyszerűbb a helyzet, vagy legalább a díszítést és burkolást végző személy legyen egy mert utólag már nagyon nehéz a hibákat eltüntetni
Azért cseppet sem bántam meg és a végeredménnyel elégedett vagyok. Szeretem a sötétkéket ezzel az ó arannyal, a csúcsdísz meg külön kedvencem lett.
Pénteken vár rám egy másik menyasszonyi torta amelyet teljesen az elejétől a végéig én fogok elkészíteni.
Már alig várom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése