Eme jeles napra készítettem egy Balaton alakú tortát rajta vonuló kacsacsaláddal. A nagy fehér kacsa jelképezte papát a kilenc sárga, pedig a kilenc unokát.
Gyertyákat nem találtam olyat ami tetszett volna, ezért vettem egy nagy zacskó mécsest amivel körbe kiraktuk az asztalt. Épp, hogy elfért és gyönyörűek voltak a fények színek. Olyan volt mint egy esti balaton parti séta. Végül fondanttal vontam be és nem bántam meg. Sokkal jobban kezelhető, nyúlik, igazodik a formához. Az íze nem olyan finom mint a marcipánnak, de valamit valamiért. Papa marcipánimádó ebből a szempontból jobb lett volna azzal bevonni, de cserébe a kacsákat marcipánból készítettem. Igaz azokból meg nem sok maradt neki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése